Szászhermány (románul Hărman, németül Honigberg, szászul Huntschprich)
Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. A sorozatos ostromok következtében külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, hét tornya van. A gótikus erődtemplomot 12 m magas várfal veszi körül, amely 5 m vastag. A belső várfal oldalán ottlakásra is alkalmas szobákat alakítottak ki más szász erődtemplomokhoz hasonlóan. A román stílusú belső templomot 1280-1290 között építették, ezt később gótikus stílusban újraépítették. A templom belsejében fennmaradt néhany román stílusú oszlopfő, a sekrestyében pedig néhány szobormintázatú tartókar. Itt látható a Végítélet napját ábrázoló, gótikus falifestménnyel díszített gyászkápolna (1460-1470).
Szászfehéregyháza (románul Viscri,
németül Deutsch-Weisskirch)
Két mellékútról is elérhető a falu. A főutat elhagyva mi a rövidebb útszakaszt választottuk, de nem biztos, hogy jól tettük. A bekötő út földút, ezért ha elől egy másik autó is megy, könnyen porfelhőben találhatjuk magunkat, s ilyenkor gyors mozdulattal nem árt ha feltekerjük az ablakot, még akkor sem, ha kint 30 fok meleg van. Aztán zötykölődve, max. 30 km/óra sebességgel lassan megtettük a 7 vagy 9 km-t, míg elérkeztük a faluba, mely Segesvártól 42 km-re délkeletre fekszik. A faluban olyan csend honolt, mintha az egész település lakatlan volna, valahol a világ végén. Itt-ott libák és pulykák verték fel a nyomasztó csendet. A gyönyörű homlokzatú házakat is mintha rég elhagyták volna lakói. Később tudtuk meg, hogy nagy részükre igaz is, lakatlan.
A templomhoz érve a csendet a turisták sokasága verte fel. A bejáratnál sorban álltak az autók, szám szerint közel 20, s majdnem mind külföldi rendszámú. A helybéliek szerint így szokott ez lenni, a közelben lakók, a megyében élők ritkábban látogatják, vagy nem is látogatják, viszont, a külföldiek több ezer km-t is megtesznek azért, hogy néhány órát eltöltsenek itt a világ végén.
A település a nevét fehér falú faerkélyes erődtemplomáról kapta. Első lakói székelyek voltak, helyükre a 12. század elején szászokat telepítettek. Kis halmon áll 15. századi gótikus szász erődített temploma, mely egy korábbi kápolna helyére épült; 1993 óta a Világörökség része. Védőfalát több torony erősíti. 1910-ben 791, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
Károly herceg egy alapítványt működtet, ami a faluban egy egész utcányi szász ház homlokzatát felújította, amely sajnos nagyrészt lakatlan. A helybelieknek munkalehetőséget biztosít ez az alapítvány, gyapjútermékeket készítenek, amiket Németországban értékesítenek.
Erdély utazásszervező
***
Kőhalom (románul Rupea, németül Reps, szászul Räppes)
Fogarastól 41 km-re, Brassótól 62 km-re fekszik. A város fölött lévő vár építésének pontos ideje nem ismert, viszont 1421-ben a törökök már feldúlták, a 16. században a várat megerősítették, 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el, ezt követően az idők folyamán állapota egyre romlott.
2010-ben 30 millió lej európai uniós támogatással megkezdték a felújítási munkálatokat, melyek 2012-ben még javában folytak. A tervek szerint csak 2013-ban lesz ismét látogatható a vár.
Erdély Utazásszervező
***
Alsórákos (Brassó megye) - románul Racoş,
németül Ratsch
A település Brassótól 45 km-re fekszik, az útviszonyok a korábbi évekkel ellentétben jónak mondhatóak.
Alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély
A kastély egykor gróf Bethlen István tulajdona volt, majd Bethlen Gábor Sükösd grófnak ajándékozta a katonai szolgáltatásokért. Az épületet 1625-ben építették erdélyi reneszánsz stílusban, a bástyáiban voltak a szalonok, lakhelyek, konyhák, raktárak. Közepén egy négyszögű udvar található, a kastélyt falakkal vették körül.
Az 1848-as forradalom idején az épület nagy része leégett, 1873 után, a kastély Teleki Sámuelé lett, idővel viszont folyamatosan romlott az épület állapota. A 90-es években elkezdték ennek felújítását, de munka még mindig van rajta…
Bazaltoszlopok
Alsórákos híres volt a bazaltbányászatáról, az itt található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület, bár az odajutás kicsit körülményes. A várkastély előtt tábla jelzi az utat és a fontosabb látnivalókat, de autóval az odajutás, már az út állapota miatt is elég nehézkes. A falut elhagyva nem láttunk turistajelzéseket, ezért a helyiek segítségét kértük. Viszont ha időt szánunk, és a többszöri kudarc sem szegi kedvünket, akkor az ott lévő látvány mindenért kárpótol. A terület gyönyörű: bazaltoszlopok, vulkáni kráter, vulkáni dugó, smaragdzöld színű bányató, a 820 méter magas Tepő magaslatán a várromok… szóval azt mondtuk, ide még egyszer érdemes eljönni.
© Erdély Utazásszervező
***
Homoród - románul Homorod, németül Hamruden vagy Homoroden, szászul Hamruden
A település Segesvártól 58 km-re, Székelyudvarhelytől 34 km-re található. Nevét a homorú melléknévből kapta, amely arra a völgyre utal, amelyen a település fekszik.
A községközpont népessége kb. 1383 fő, amelyből 306 lakos magyar. Közigazgatásilag Mirkvásár és Székelyzsombor tartozik hozzá.
A csendes kis falucska látnivalója a 13. századi eredetű erődített szász evangélikus templom, amely az év bármelyik napján látogatható. A 16. században átépítették erődtemplommá, ekkor épült a szentély fölé, - ahol még látható a 13.-14.-15. századokból a kor faliképei, - a vastag falú, 8 emeletes, lőrésekkel ellátott torony. Ottjártunkkor a templom be volt zárva, de a közelben lakó harangozó, akinél a kulcsok voltak nagyon kedvesen fogadott és mesélt az épület múltjáról. A templomlátogatásért nem kérnek belépti díjat, viszont egy csekély összeget bárki hagyhat.
Erdély Utazásszervező
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése